Ismét elhatárolódok saját magamtól, hiszen megint a kattintás vadász fogyókúra szót használtam. Holott soha (ismétlem:soha) nem a fogyás kell legyen az elsődleges cél, hanem a zsírvesztés (najó, kivétel ezalól természetesen az extrém túlsúly), ez pedig nagy eséllyel nem arányos azzal, amit a mérleg mutat. Sőt, köznapi értelemben, még hízhatsz is néhány kg-ot úgy, hogy közben vesztettél nem kevés testzsírt. Hogy lehet ez? Dióhéjban annyi a lényeg, hogy (nők esetében is!) az izomtömeg az első számú zsírégető kemence a szervezetben. Tehát a zsírvesztés egyik feltétele az aktív izom munka, az izomrostok növekedése, és a megfelelő hormonális környezet megteremtése. Az előbbiekről már sokat írtam előző bejegyzésekben, így nem ismételném magam, de az az utóbbi, hormonális faktort sokan nem veszik számításba, pedig legalább olyan fontos, mint szelfivel illusztrálni a facebookon, hogy edzeni voltál.

Mi a hormon?

A belső elválasztású (endokrin) mirigyek (pl. hipotalamusz, pajzsmirigy, mellékvese, a hasnyálmirigy), valamint az idegrendszer szabályozzák testünk működését. A belső elválasztású endokrin mirigyek összessége a hormonrendszer. Ezek a mirigyek a sejtközi térbe, majd a véráramba juttatják hormonjaikat, így fejtve ki hatásukat az egész szervezetre.

Szóval mik azok a hormonok, amik befolyással vannak fogyókúrás...lö pardon...zsírvesztésed sikerére?

1. Inzulin

A cukorbetegség kapcsán sokat lehet hallani az inzulinról, de ez ( a látszólag) egészséges embereknek,  nem mond semmit, pedig inzulint mindenki termel.Vagyis a hasnyálimirigye, azon belül pedig az egzotikus szépségű Langerhans szigetek. A szervezetbe bevitt cukor a vérben glükóz formájában van jelen. Mint energiahordozó úgy kerül a sejtekbe, hogy a szervezet beveti az inzulint, tehát ezáltal csökken a vércukorszint. Az inzulin serkenti a máj glikogénraktározását, a sejtek glükózfelvételét, az edzés utáni regenerációt (ezáltal az izomépítést). Viszont az inzulint zsírtároló hormonnak is hívják, hiszen megakadályozza a zsírok energiaként történő hasznosítását. Minél több egyszerű szénhidrátot fogyasztasz, annál erőteljesebb lesz az inzulin válasz, így dagi maradsz (szénhidrátokról bővebben ITT ). Az alacsony testzsírszázalék egyik legfontosabb feltétele, hogy ne okozzunk cukorsokkot a szervezetnek.

2. Glükagon

Ha  a Langerhans szigeteken az inzulin a kormánypárt, akkor a glükagon az ellenzék. Hatása pont ellentétes az inzulinéval, tehát nem segíti a zsírtárolást, hanem éppen ellenkezőleg, a fő funkciója a testzsír lebontása, majd átalakítása energiává. Glükagon for president! De hogy is lehet megválasztani? Először csökkenteni kell a szénhidrát bevitelt, azon belül pedig törekedni az összetett szénhidrátok fogyasztására, hogy az inzulinszintünket csökkentsük. Szóval készen áll a glükagon, hogy a zsírsejtekből energiát szabadítson fel...Ahhoz hogy ez hatékonyan tudjon működni, rengeteget kell mozogni, mert így a kalória deficit által rá lesz kényszerítve a szervezet, hogy a zsírraktárakhoz nyúljon (ez viszont nem az edzés ideje alatt fog bekövetkezni, hanem az utána való regenerációs időszakban, ezért fontos az, hogyan táplálkozol, és ezért nem elég csak sportolni).

3. Leptin

A leptin az egy okoskodó hormon ( a Wikipédián valószínűleg nem így szerepel). Az összes zsírégető hormont ő szabályozza, elvileg szeretjük, de amiért nekem valahogy mégis unszimpi, az azon képessége, hogy ott okoskodik folyton az agynak, hogy mennyi zsírt veszítsen. Az ember erőt vesz magán, beleveti magát a spártai életmódba, egy indiai jógit megszégyenítő aszkéta életmódot él, erre jön a leptin, és árulkodik az agynak, hogy hahó, gazdatest éhezik, erre leesik. Mármint a leptin szint. És ha a leptin szint alacsony, az agy kétségbe esik, elkezd vésztartalékolni, így azt a kevéséke energiát is amint beviszünk elkezd zsírként tárolni. Erre ugye gazdatest elégedetlen, mert stagnál a fogyás, így tovább csökkenti a klaóriabevitelt. Mivel még kevesebb a bevitt táplálék, leptin megint megy okoskodni az agynak, hogy hahó főnök baj van. Majd mégjobban leesik a szint. Ördögi kör. Szóval ezért érdemes óvatosan bánni az éhezős, egyoldalú, káposztás, 90 napos, meg egyéb diétákkal. De hogyan is lehet leptinként, a kis árulkodósat kiiktatni? Hát úgy, hogy adunk neki egy akkora sallert, hogy a glükagon adja a másikat. Tehát a kulcs a szénhidrát. Adott egy viszonylag alacsony szénhidrátos étrend, amihez a szervezet egy idő után hozzászokik, leptinke már dörzsöli is a tenyerét, hogy mehet árulkodni. Mikor már ép indulna, teszünk neki egy szivességet, és eszünk valami olyat, amire nem számított. Egy banán, egy kis tál tészta. Mivel van kaja, már csak buli kell, így kezdődhet a leptin buli a zsírszövetben, amire jó sok leptin eljön, nem lesz idejük árulkodni az agynak. De persze nem arról van szó, hogy zabálj minél többet, hanem "hintáztasd" a szénhidrát bevitelt. Alacsonyabb szénhidrátos napokat követhet egy magasabb szénhidrátos nap (ez persze nem egy cukrászda felszippantását jelenti vénásan, hanem mondjuk plusz 50-100 gr szénhidrátot). A legújabb kutatások egyébként azt állítják, hogy a leptin szint az genetikailag meghatározott tényező, és csak bizonyos mértékig szabályozható. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért vannak emberek, akik bármennyit ehetnek, mégsem híznak (na én nem tartozom közéjük)

3. Ghrelin

A ghrelin a gyomornyálkahártyában termelődik, és tulajdonképpen egy éhség hormon. Mozaik szó, a "growth hormone realese"-ből képezve. A ghrelin szabályozza, és összehangolja a táplálkozási folyamatokat, fokozza a növekedési hormon elválasztását.. A ghrelin szint csökkenésére az étvágyérzet is csökken. Ahogy a leptin a zsírszövetből, a úgy a ghrelin a gyomorból megy árulkodni az agynak, hogy éhes vagy. Miatta nehéz megtartani a súlyodat, hiszen folyton azt jelzi az agynak, hogy éhesek vagy (ezért van az, hogy a szervezetben - az étkezés jutalmazó jellege folytán-  gyermekkorban az amúgy is magas ghrelin szint, még magasabb lesz. Tehát se magunkat, se a gyereket nem kell arra szoktatni, hogy akkor viselkedik jól, ha mindent megeszik ami a tányéron van, akkor is, ha természetesen már nem is kívánná). Jó hír az, hogy az intenzív edzés csökkenti a ghrelin kibocsátást.

4. Adiponectin

A leptinhez hasonlóan ő is a zsírszövetben termelődik, viszont ellentétben vele, minél soványabb vagy, annál magasabb az adinopectin kibocsátás. Az adinopectin bírja rá arra az izamiadat, hogy minél több szénhidrátot használjon fel energiaként, ezáltal gyorsítja az anyagcserét, és fokozza a zsírsavak felszabadítását. Az aktív életet élőknek magasabb az adiponectin koncetrációja a vérben, tehát a rendszeres, tervszerű testmozgáson túl, az örökmozgó, sokat sétáló, mászkáló emberek tudják ezt a koncentrációt növelni. A telítetlen zsírsavak (pl. avokádó, olivaolaj, halak, olajos magvak) fogyasztása is pozitív hatással van rá, illetve a legújabb kutatások szerint (amelyeket érdemes némi fenntartással kezelni), a mérsékelt alkohol fogyasztás is magasabb koncentrációt eredményezett. Ha lesz egyszer saját borom, Adiponektár lesz a fantázia neve. MUHAHAHAHA

5. Tiroxin

A tiroxin a sejtek anyagcseréjét szabályozó hormon, amelyet a pajzsmirigy termel lelkesen, vagy kevésbé lelkesen (a triódtrionin mellett). Gyorsítja a lebontó folyamatokat, ezzel fokozva az energiatermelést, valamint emeli a testhőmérsékletet (a termogén zsírégető szerek összetevői között nem véletlenül találunk olyan összetevőket, amelyek a tiroxin termelést élénkítik, bár én pont emiatt nem ajánlom szedésüket). A pajzsmirigy alulműködés tehát kevesebb tiroxin termeléssel jár, amely hízáshoz, fáradékonysághoz vezethet. A tiroxin fontos szerepet tölt be a sejtek differenciálódásában, fokozza a szénhidrát felszívást a tápcsatornákból, illetve a glükóz raktározást csökkenti. Ennek ellenére mégis emeli a vércukorszintet (ami az anabolikus folyamatoknál, tehát pl. izomépítésnél speciel hasznos). Fontos tudni, hogy az extrém túltermelődése a fehérjék fokozott lebontásával jár, ezért izomgyengeség léphet fel. Bár minden hormonra igaz, hogy nagyon fontos az egyensúlyi állapot megtartása, a testedzés szempontjából a tiroxin különösen hisztis fajta, mert bár zsírvesztésnél előny a magas szint, az izomépítésnél hátrány is lehet. Számos anyagcsere bibi mögött a tiroxin egyensúly felbomlása áll (persze senki ne győzze meg magát arról, hogy a kevés tiroxin miatt pohos). A tiroxin termelés egyensúlyának a rendszeres testmozgás igen jót tesz (döbbenetesen meglepő igaz?). 

Természetesen edzés közben megannyi egyéb hormon szabadul fel a testedben , hogy fenntartsa a szervezeted egyensúlyát. A lipotropin, adrenalin, noradrenalin, növekedési hormonok, CCK szabályozott együttműködése kell a sikerhez. Ha kicsit bonyolultan is hangzik, annyi biztosan átjött a leírtakból, hogy az étkezés döntő tényező abban, hogy mennyire lesz eredményes az edzésterved.