Hosszú hónapok (évek) mély és vérfagyasztó csendje után, új bejegyzést teszek közzé. A hallgatásnak nem volt különösebb oka. Persze szerepet játszott az időhiány, a tavalyi esküvőm szervezése, egy jó adag lustaság, és egy kis kiégés is. A 2015-ös év az írásról szólt, nem csak a saját blogomban publikáltam a tévképzeteimről, hanem néhány női magazin felkérésére is, és egy idő után úgy éreztem, hogy kiírtam magamból mindent, nincs mondanivalóm. Annyi táplálkozásról, fitneszről szóló (szuper és borzalmas) blog van, nem akartam csak egy lenni a sok közül, szóval mondhatjuk azt is, hogy alkotói szabadságra vonultam, inkább olvastam, művelődtem (muhahaha), képeztem magam. Ezalatt az idő alatt döbbentem rá, hogy milyen hatalmas információ rengeteg zúdul az emberekre a témában, hetente jelennek meg korszakalkotó, brit tudósok jellegű kutatások, hetente kerülnek süllyesztőbe eddig egészségesnek gondolt élelmiszerek, és hetente "születnek" újabb sztár élelmiszerek. Tiszta zsongítás az egész.

Elkezdtem gondolkodni (sosem késő!!). Vajon van olyan, hogy tökéletes étrend? Létezik egy univerzális Nagy Igazság a témában? Mert ugye nekem van egy álláspontom edzőként, amivel kapcsolatban osztom is az észt rendesen. Vannak alaptézisek, amiket nagy valószínűséggel már nem fognak megcáfolni (a Föld kerek, a cukor egészségtelen), de mint mindenben, a táplálkozásban is vannak divatirányzatok, újabb és újabb termékek jelennek meg, amiket csilliókért el lehet adni a tudatos(?) egészségmániás vásárlóknak. Egy-két évtizede a teljeskiörlésű, reform élelmiszerek voltak a menők, a vaj és az állati zsiradékok voltak a mumosok, mára ez pont fordítva van, hódít a low carb, a paleo, az Atkins. Egy pár éve a pálma olaj volt az őrület, aztán kiderült hogy orángutánokat mészárolnak le a nagyobb termelési területek érdekében, most a kókusz zsír/olaj a menő. A cukorhelyettesítőből  a xilit (nyírfacukor) volt a tutiság, aztán jött a kókuszvirág cukor, meg a stevia. Az utifűmaghéjról, quinoáról, chia magról, avokádóról nem is beszélve. Most ezek számítanak szuper élelmiszernek (amíg ki nem derül, hogy rákkeltő). Szerintem ez eleve egy csapda. Nincs olyan, hogy szuper élelmiszer. Vannak kontinensek, éghajlatok, adott tájegységen termő növények. Alap esetben csak ezekhez juthatnánk hozzá. A szervezetünknek ez éppen elég szuper. Aztán persze érdemes kihasználni a fejlődés adta lehetőségeket, érdemes tanulmányozni a táplálkozástudomány legújabb kutatási eredményeit, de ide-oda csapódni mint a flippergolyó (létezik ilyen szó?! :D ) nem vezet sehova. 

Alapvetően felmerülő kérdés, hogy mi számít a tökéletes étrendnek?Mi az origó, a kiindulási pont amire azt mondjuk, na abban a korban az emberek tökéletesen táplálkoztak? Ez kicsit olyan, mint amikor valaki azt mondja, hogy milyen züllött ma a világ, bezzeg régen. Mikor régen? Az ókorban?A középkorban? Vagy mondjuk a 18. században?Erkölcsösebbek, "rendesebbek" voltak az emberek?Nem hinném. Ugyanez a táplálkozásra is igaz. Kevesebb feldolgozott élelmiszert ettek talán régen, az un. civilizációs betegségek még nem léteztek, viszont egy csomó más betegség tizedelte a népességet. 

Furcsa ezt pont tőlem olvasni, de le kell írnom. Ez a nagy hype a táplálkozás körül a 21. század luxusa (azon belül is néhány szerencsés kontinensé). Paleósok, vegánok, gyúrósok csapnak össze, hogy kinek van igaza, kié a tökéletes étrend. Együnk ötször egy nap. Együnk csak egyszer. reggelizz, ne reggelizz. Tejtermék, meghalsz. 

A szervezet egy tökéletesre hangolt műszer. Egyik legfontosabb feladatunk,hogy megőrizzük az egészségét a lehetőségeinkhez mérten. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az ember a túlélésre van kitalálva, szélsőséges helyzetekhez is hozzá tud szokni. Bár ezzel a képességével nem kéne visszaélni, de az is túlzás szvsz, hogy valakinek ez tölti ki az életét, és sírógörcsöt kap, ha a mangópürés chia pudingot kelbimbó reszelékkel éppen nem tudja elfogyasztani.

Egyértelműen állást foglalni nem fogok a témában. Ami biztos, hogy különbözően működünk, ami az egyik embernek méreg, az a másik embernek orvosság. Valakit megöl a vegán étrend, valakit meggyógyít. Valakinek a paleo étrend válik be, valakinek meg ipari mennyiségben kell a szénhidrát (egyébként a hormontípus szerinti táplálkozást érdemes tanulmányozni). 

Én például pár éve még súlyos kávé függő voltam, aztán egyre több komolyan vehető kutatást olvastam, hogy a koffeinnek azt a néhány pozitív egészségre gyakorolt hatását semmissé teszi a tény, hogy a mellékvesét teljesen kikészíti . Leszoktam, és tádámm, sokkal jobban érzem magam, nincs energiahullámzás, puffadás, vizesedés. Persze néha lecsúszik egy light cola, vagy egy kávé különlegesség, de nem hinném, hogy ettől összedőlne a világ. 

A tejtermékek, és a gabonák kerültek most legújabban a tiltólistás élelmiszerek közé. Én eleve ritkán élek ezekkel, de ha lecsúszik egy sajttorta tejszínhabbal, vagy egy sajtos szalonnás quiche,  egy különlegesebb sajt, nem hiszem, hogy rosszabb lesz az életminőségem, egészségem mint azoknak, akik egyáltalán nem élnek ilyenekkel (az, hogy a valagam nagyobb lesz-e, az megint más kérdés :)). Nyilván ez meg is látszik rajtam, de én elég opportunista személyi edző vagyok, nem tagadom meg magamtól a finom falatokat. Persze vannak határok, és vannak keretek. 

Ha nehéz eligazodnod a sok, sokszor vallássá, szektává alakult táplálkozási rendszer között, érdemes kicsit leegyszerűsíteni a dolgot, és ezzel a néhány alapszabály betartásával már rengeteget tettél az egészségedért.

1. Fontos a mértékletesség, nem kell minden sarkon bepuszilni egy paleo sütit, vagy tönköly rudacskát, gumicukrot, gofrit, gíroszt. Had pihenjen az a gyomor néha. Sajnos egyre gyakoribbak az egyéni ételintoleranciák, ezeket sem szabad félvállról venni, de ne az aktuális divat határozza meg, hogy éppen mit nem eszel.

2. Az élelmiszer legyen valóban élelmiszer. Abban a formájában, ahogy azt megteremtették. Zöldségek, gyümölcsök, húsok, magvak adják a táplálkozás alapját.A feldolgozott, ízesített cuccokat amennyire lehet felejtsük el (felvágottak, ízesített joghurtok, ilyen-olyan tejszeletek).

3. A lehető legkevesebb cukrozott élelmiszert fogyasszuk. Ide tartoznak egyébként az egészségesnek beharangozott fitnesz sütemények is. Rengeteg kalóriát tartalmaznak, és sokszor teljesen tele vannak mindenféle "életidegen" összetevőkkel. Bevallom, lelkiismeretem megnyugtatására, én is szoktam ilyeneket vásárolni, de közben azért szörnyülködöm, hogy mi lehet benne (nem). Ha mondjuk vasárnaponként eszel egy francia krémest ebéd után, de amúgy nem eszel édességet, szerintem sokkal kevesebbet ártasz, mint ha minden nap eszel valami fitnesz sütit. True story.

4. Mozgás, mozgás, mozgás. Egy mértékletes, de élvezetes és minőségi  étrend, rendszeres testmozgással - ez a legtöbb amit tehetsz magadért. 

Amúgy pedig mindmeghalunk.

Ui: Azokkal sem értek egyet, akik úton útfélen azt hangoztatják, hogy ők kenyéren és szalonnán élnek, és soha sincs semmi bajuk, meg már a nagyapjuk is ezt ette, és 100 évig élt, sosem volt beteg. Egyrészt ezek az emberek maximum csak szerencsés kivételek, másrészt nézzük meg egy 70 éves magyar nénike egészségét, meg mondjuk egy svéd néniét, aki simán végig biciklizi a Kanári-szigetek bármelyik egységét egy hétvége alatt (persze most arról ne nyissunk vitát, hogy kinek milyen anyagi forrásai vannak, ezt csak arra szánom "bizonyítékul", hogy az életmódunk hatási leginkább öreg korunkban fognak igazán kijönni. Tehát tömd csak a szalonnát, kenyeret, kakaós csigát minden nap, csak majd ne panaszkodj, hogy drága a gyógyszer)

Rólam...