Rengeteg, egymásnak ellentmondó cikket lehet találni az edzésről, táplálkozásról. Minden edzőnek megvannak a maga nézetei, vesszőparipái. Én magamat az opportunisták közé sorolom. Személyi edzőként igyekszem pozitív minta lenni a klienseim számára, de mivel hallatlanul élvezem ezt az élet nevű játékot, nem vagyok híve annak, hogy lemondjuk minden földi jóról. Jómagam nem tartozom (sajnos, vagy nem sajnos) az agyonszálkásított fitnesz edzők táborába. Lételemem a sport, szeretem jól érezni magamat a bőrömben, ezért figyelek arra, hogy mit eszem, alapvetően a "clean eating" szabályait követem. De vessétek nutellával bekent testem a vérmókusok elé, nem tudok ellenállni egy baráti vacsora meghívásnak, imádok étterembe járni, rajongok a gasztronómiáért, borokért, ha épp nem edzek, akkor főzök. Igyekszem megtalálni ebben az egyensúlyt. Volt 1 hónap az életemben húszas éveim elején, amikor kitaláltam, hogy fitnesz versenyző leszek. De ez csak addig tartott, amíg el nem érkezett a felkészülés azon szakasza, hogy a csirkemell-brokkoli-rizs szentháromságban kellett volna tengődnöm hónnapokig. Hiányoztak az ízek, a spontaneitás, s bár tetszettem magamnak a tükörben (és mai napig visszasírom azt a formám), a kockás hasat, kockás terítőre cseréltem. Így próbál egy opportunista személyi edző egyensúlyozni a hedonizmus, és a fitnesz életmód közötti szakadék mentén. S bár sok kompromisszumot kötök, az egészségemről nem vagyok hajlandó lemondani. Még nekem is vannak kőbe vésett szabályok, mert bár közhellyé vált, de az egészség érték, és ennek a megőrzése az egyik legfontosabb befektetés (és a magánnyugdíjpénztár). Szóval azzal kezdtem ezt a fergeteges blogbejegyzést, hogy rengetegen az ellentmondásos információ. Hol azt olvassuk, hogy ne együnk szénhidrátot, hol azt, hogy együnk. Hol azt olvassuk, hogy ami zsíros hizlal, hol azt, hogy a kolbásztól fogyni lehet. Én az egyensúlyban hiszek, de mégis mik azok a sarokpontok, amiket "illik" betartani? (ajánlom egyébként a Légy erősebb, mint a kifogásaid című blogbejegyzésem kezdésnek)

1. Figyeld a testsúlyod 

Bár nem vagyok az a mérlegelős fajta, mert a testsúlyt rengeteget változik akár egy napon belül is, és két azonos magasságú/testsúlyú ember látványra lehet totálisan különböző, mégis ad egy folyamatos visszajelzést arról, hogyan is állsz "súlyügyileg". Az ember könnyen meggyőzi magát, hogy ha felszökik rá 1-2 kg, hogy ez a front miatt van, most bevizesedtem, most ez van, most az van, majd szépen hozzászokik. 1-2 kg valóban ugrálhat föl-le, még egy napon belül is, de ha ezek kilók csak felfelé ugrálnak, akkor is, ha csak 2 kg-ról van szó, 10 év alatt, az már 20 kg. 10 kg feletti túlsúly is komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, és az ezzel társuló életmód pedig borítékolhatóan hoz majd a "konyhára" néhány betegséget. Ha látjuk, hogy felszaladt ránk néhány kg, vagy nem jön ránk kedvenc nadrágunk, akkor igenis be kell kicsit szigorítani, nem szabad megszokni!

2. Mozgás

Újabb közhely...Mozogni fontos!Az esztétika itt másodlagos kérdés (persze ki ne szeretne bomba formában lenni), de az izomzatod folyamatos stimulálása a záloga annak, hogy nyanya/tata korodban önálló, aktív életed tudj élni. A kor előrehaladtával az izomtömeg folyamatosan csökken, melynek következményeként csökken az alapanyagcserénk is (ezért hízunk gyorsabban 30 felett), illetve a csontsűrűségünk. Nekem fáj látnom, hogy 40-50 éves emberek már alig tudnak mozogni, mert nem csak elhízottak, hanem mindenféle egyéb mozgásszervi nyavalyájuk van. Tehát erősítő edzésekre fel!

3.Minél kevesebb feldolgozott élelmiszer

Attól, hogy valamire ráírják, hogy light, vagy vitaminnal dúsított, bio, az még nem lesz egészséges. A szervezetednek élelmiszerként értékelhető táplálékra van szüksége, rosttal, enzimekkel, vitaminokkal. Tanulságos poszt a kötelezően fogyasztandó élelmiszerekről a Miért élnek 100 évig Ikariában című fergeteges posztomban, ezt gyakorlatilag életvezetési tízparancsolatnak is fel lehetne fogni. Felejtsétek el a vegetát, az ízfokozókat, a margarint, a mű joghurtokat, cukrozott gabonapehely botrányokat, húsipari hulladékokat.

4. Minél kevesebb finomított szénhidrát

Nem vagyok szénhidrát ellenes, ebben a kérdésben folyik egy elég erős boszorkányüldözés. Szerintem nem a glutén az ami megöl, hanem az, hogy ész nélkül toljuk be a szénhidrátot minden utcasarkon, olyan inzuliningadozást okozva, hogy szervezetünket a totális "züllésbe" taszítjuk (mármint csak ti, én nem).A túl magas inzulin kibocsátás pedig zsírtárolásra ösztönzi a szervezetet. Nem gondolom azt, hogy néha egy süti, vagy egy frissen sült baguette ne férhetne bele, de az átlagember napi szintű szénhidrát zabálása elég aggasztó. Tartsuk távol magunkat a fehér liszttől, és a cukortól amennyire csak lehet! Szénhidrátról bővebben ITT 

5. Táplálékkiegészítők fogyasztása

Bár sokan hajlamosak a táplákkiegészítőkből is mumust csinálni, szerintem egy fantasztikus dolog, hogy megvan a lehetőségünk, hogy kicsit feljavítsuk az ételeink tápanyagtartalmát. Bár el lehet éldegélni paprikás krumplin, és rántott husin évekig, mert a szervezet nagy túlélő, de ha eldöntöttük, hogy nem zsákmányoljuk ki a testünket tovább, és változtatunk, akkor érdemes beruházni néhány alap kiegészítőbe. Hangsúlyozom, hogy elsősorban az életmódot kell rendbe tenni, a többi -ahogy a nevében is benne van- kiegészítő. Nem kell mindennek bedőlni, csodaszerek továbbra sem léteznek, az örök fiatalság titkát sem ismeri senki (ja de, az Ikariaiak) Nahát, erről is írtam már ITT